Amúgy P.-ben azt (is) szeretem, hogy vannak önálló ítéletei. Például különbséget tesz a fiókban található értékes és értéktelen dolgok között úgy, hogy az értékteleneket csak kihajigálja a padlóra egy dühös szemhunyorítás kíséretében, az értékeseket viszont szépen megfogja, leguggol velük, lehelyezi a földre... majd visszaegyenesedik, hogy folytassa a roppant fontos pakolászást.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.