Az alábbi v-tech termékeink vannak (vételi sorrendben):
Pár hónapos volt P., mikor hosszas mérlegelés után emellett a mobil mellett döntöttünk, mert mobil KELL. Az úgy megnyugtatja a gyerekeket, szeretik hallgatni, figyelni a színes forgókat, szuper, így jó, úgy jó. No most P. az első napokon még boldogan nézte ugyan a kis bogarait, később viszont annyira nem izgatta a dolog, mint ahogy elvárható lett volna. Az elalvásban sem segített, ráadásul amikor már fel tudott állni, 7 hónaposan, kénytelenek voltunk le is szerelni, így kemény 4 hónapot, ha használtuk a mi kis mobilunkat. Ennek ellenére azt mondom, jó, hogy megvettük, mert majd jó lesz a kistestvérnek, hátha ő nyugisabb természetű lesz. A mobil egyébként nagyon jó minőségű, szép a hangja, tiszta, kedves és az állatkák is megnyerőek rajta. Különböző színekben világít, ezt P. imádta, néha 1-2 percig is elnézte a színek váltakozását.
Még október körül, azaz P. 5 hónapos korában vettem - mert venni akartam neki valamit. Bár 3 hónapos kortól ajánlott, 5 hónaposan rá sem nézett. (Persze az is igaz, hogy akkoriban még másra sem nézett úgy igazán férfiasan, mint most.) Ha minden igaz, olyan 7-8 hónaposan érzett rá igazán a tehénke ízére (ezt csak hasra ütve mondom, gőzöm sincs, mikor szerette meg), először a középső kék kockát forgatta nagy bőszen (jó kis kattogó hangot ad, illetve az "in the day, the sun shines bright / twinkling stars come out at night" mondatokat skandálja), majd a többi gombot is felfedezte és imádta nyomkodni őket. A boci fénykora P. 10-11 hónapos kora körül jött el, akkor minden két órában nyomorgatni kellett a különböző gombokat. Most, 15 hónaposan még mindig van, hogy játszik vele, de 2-3 percnél tovább már nem köti le nagyon. A játék amúgy szülő-barát is, ugyanis rengeteg dallam van benne, néha még most is van olyan, hogy úgy érezzük, ezt a muzsikát még sosem hallottuk...
Decemberben, karácsonyra vettük P.-nek ezt a labdát, ami eredetileg a mászást motiválja. Eredetileg. Elvileg 6 hónapos kortól ajánlott, no most nálunk az elmúlt pár hónapban érett be. Gyakorlatilag. A magától gurulást P. nem tartja túl nagy kunsztnak, hiszen például én is magamtól megyek, de a nyomkodható gombokat szereti, azokat szívesen piszkálgatja percekig. Néha nyögve oda is hozza nekem a labdát, általában úgy, hogy a katicát két ujja közé fogja... Most, hogy elkezdett vele játszani, azt mondom, megérte a pénzét ez is, igaz, nem az elképzelt funkciója szerint használjuk, hanem hogy P. gyakorolja az állatok neveit, a színeket, a formákat és a számokat. (A kis szalagok érdekes mód sosem izgatták...)
És az abszolút favorit. Használtan vettük, 10 euróért, de talán eredeti áron is megérte volna megvenni, úgy imádja... Maga a járássegítő rész nem sok szolgálatot tett, körülbelül 2-3 hétig használta, de az előlap... Azzal minden nap, nagyjából minden órában játszik. A nagy kedvenc a zongora funkció, de úgy általában minden porcikáját szereti ennek a játéknak. Tökéletesen bevált.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.