Nem hiszem, hogy sűrűn fogok írni a következő 10-15 évben, mert mióta P. áll, biztonságtechnikai szempontok miatt nem tudok elmozdulni mögüle, a szájjal-lábbal (+vakon) gépelés pedig (még) nekem sem megy.
Megvagyunk, jól vagyunk, de irtózatosan hullán. Jó lenne, ha végre kitavaszodna, mert ez a szar idő rátesz még pár lapáttal az amúgy sem elhanyagolható energiahiányunkra. (Mondjuk ki: nem túl felemelő reggel 7kor kelni, ha éjjel 2xfél / 1 órán át megy a ramazuri és még fél 10kor is (!) felkapcsolt lámpánál kell ütögetnünk a földhöz a dolgokat.)
Ja és just for the record: P.-nek van egy csomó új játéka, de a Movember plakát még mindig előkelő helyet foglal el a mókák között.
Illetve ma először táncikált ritmusra: állt a kiságyban, az apja dünnyögte neki a Kacsatáncot (ha-ha), ő meg ritmikusan rugózott a lábaival, miközben gurgulázva röhögött.
És hogy valami cikit is írjak róla: tegnap este a szoptatás próbálkozásunk után (este csak próbálkozunk, mert max 30-50 mg tej van, de kitartóak vagyunk, legalábbis én) úgy berágott, hogy 2 percig kellett várnia a tápszerre, hogy szabályosan dührohamot kapott. Legalább tíz percen át visítva üvöltött, hiába ráztuk, hiába ringattuk, hiába puszilgattuk, hiába nyomtuk a szájába a cumisüveget, semmire sem reagált, csak fülsiketítően ordított és úgy tűnt, kész, sosem hagyja abba. A dolog végül úgy oldódott meg, hogy visszatettem mejjre, azon kicsit megnyugodott, bár gondolom semmi nem jött, de az érzés, hogy Szopik, segített, majd egy hirtelen mozdulattal kicseréltem a cickóm az üvegre és akkor végre nagy durcásan bevágta a vacsoráját, bár közben még meg-megremegett néha, amitől a frász jött rám, hogy mi az isten baja van még mindig. Ez így leírva nem tűnik durvának, megélni viszont iszonyatos volt, hogy ezer decibellel sikított levegővétel nélkül és egyszerűen nem hagyta abba... Furcsa ezt bevallani, de néha félek tőle...
És miután ilyen negatívan nem záródhat post, miután ezer éve meg sem szólaltam, közlöm, hogy ma jártunk Malahide-on, ahol az Úr életében először Hintázott és Élvezte.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.