Nem szeretem azokat a recepteket, ahol csak úgy lazán odavágják, hogy futtassuk fel az élesztőt, mint ahogy nem szeretem a hogyan fejlesszük az xy korú babánkat feladatsorokat sem.
Mert az előbbi szarik elmondani, hogyan kell élesztőt futtatni, az utóbbi pedig szarik figyelmeztetni, hogy ha együtt akarunk felmosni a gyerekkel, akkor a felmosóvizet tartalmazó tálat (nem vödröt, mert azt azért nem tesszük fel az asztalra), szóval hogy ezt a tálat pontosan az asztal közepére helyezzük, mert ha kicsit is a széle felé van, a hirtelen megnőtt, nyurga gyerek tuti eléri és szépen, lassan magára önti az egészet, eláztatva ezzel nem csak magát pelusig, hanem a padlót és a szőnyeget is.
Mondjuk szó se róla, jó móka, hogy most minden cotton fresh szagban úszik és az sem volt elhanyagolható látni, milyen élvezettel pancsikolt először kézzel, majd lábbal is a vízben P. (Utóbbi esetben megtapasztalhatta az aquaplaning-et, ami először kissé megrémítette, de utána már azon a padlórészen is akart csúszkálni, ahová véletlenül nem jutott felmosóvíz. Én Hősöm.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.