A hétvége meglepően kellemesen telt, hosszú idő után úgy érzem, pihennünk is sikerült egy kicsit. Örömömben sütöttem fahéjas tekercset és megnéztünk egy Top Gear-t meg egy Beugrót is.
Az ok: P. (fanfárok hada, rajta) megtanult leguggolni állásból, aminek köszönhetően egyre kevésbé botul, azaz esik teljesen merev testtel hátra. Tízből kilencszer már mesteri ügyességgel kerül négykézlábra állásból, egyszer pedig túl mohón kap valami után kéz kézzel, elfelejti, hogy önmagában még nem tud állni és bizony akkor még jön a jó régi koppanás és sírás.
De van remény és ez is valami! Így, hogy nem kell minden másodpercét árgus szemekkel lesni, van időm kimenni pisilni, elmosni egy-egy cumisüveget, elpakolni egy játékot, szóval van fél-egy percem is élni.
Ezen kívül szombaton kimondta a Mama szót is (azóta a Papa és a Baba is megy), amitől először nem kaptam levegőt, úgy röhögtem, mert iszonyat furcsa volt értelmes szót hallani a szájából 8 hónapnyi ágü, brrrr, ppppp, gúgl, ögö után. Oké, véletlenül mondta ki, nem engem vagy valamelyik nagyit szólította, de akkor is, nagyon jó volt.
Szóval nő a gyerek, mint a bolondgomba*.
* Ennek örömére a hétvégén kapott először sárgabarackot is, illetve ma adtam neki reszelt almát (=azaz Nyers Almát, eddig csak simára turmixolt pároltat kapott).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.