Miután egész nap esett valami lóf*szjóska, egy órával ezelőtt kisütött a nap és most szenzációs színekben pompázik a város.
Hogy oda ne rohanjak.
Reggel 9 óta vártuk, hogy elálljon a szemerke, de nem, áh, dehogy, csak esett, esett, esett. A szél néha csillapodott, de az eső, no az nem. Nem is tudom, volt már-e ilyen, hogy reggeltől délutánig esett... Hát most volt. Reggeliztünk, ücsörögtünk, ebédeltünk, én óraterveket gyártottam meg neteztem, AV pedig zenélgetett és fázott. (17 fok van a lakásban jelentem. Most itt ül pulcsiban, elég mókás látvány, szerintem otthon sosem láttam rajta hosszú ujjast beltéren, max. mikor Anyuékhoz mentünk télen, mert náluk mindig hűvös volt a mi távfűtéshez szokott kis testünknek.)
Szóval ma zord külső körülmények miatt nem csináltunk igazán semmit.
Na jó, túlzok. Négy körül kimoccantunk, elmentünk valami bevásárlóközpontba, ahol a net szerint állítólag 24 órás Tesco működik meg van egy csomó cipőbolt többek között. Ehhez képest a való világban van ott egy 7-ig nyitvatartó Tesco meg egy zsírszagú Meki és hello. Sebaj, nem törtünk nagyon le, egyrészt mert új mezőket fedeztünk fel (még sosem jártunk arrafelé), másrészt meg mert vettünk egy krémszínű teás kancsót 5 €-ért meg egy közepes kis türcsit 2,5 €-ért. Éljen a retail therapy. Minden vasárnapok megmentője.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.