Ja, azt kihagytam, hogy szerintem abszolút antitalentum vagyok vezetés-ügyileg. AV vigasztal, hogy csak gyakorlás kérdése az egész, én néha hiszek neki, néha nem, bár titokban mindig reménykedem, hogy eljön az a nap, hogy biztonsággal vezetek majd és nem ugrik görcsbe a gyomrom, ha a jobb oldalra kell beülni...
A durva, hogy eddig azt hittem, tudom, mikor, merre fordul egy kocsi, erre tegnap, ahogy próbálgattuk a beállásokat, egyszerűen nem tudtam kitalálni, merre fordítsam a kormányt, hogy kiegyenesedjen az autó. Elég félelmetes érzés volt, főleg azért, mert mondom, eddig jókat röhögtem másokon, hogy nem tudnak beállni, bezzeg én és erre tessék. Szégyen. Lehet, tényleg matchboxoznunk kéne esténként.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.