Talán mert az Index nem foglalkozott vele annyit (szégyen-nem szégyen, ilyen ínséges időkben, távol otthontól ez az elsődleges hírforrásom, mi újság Magyarországon), észre sem vettem, hogy elmúlt a Sziget. No nem mintha annyira izgatna, még sosem voltam és szerintem már sosem leszek, öreg vagyok én már a sárhoz meg utálom a dohányfüstöt meg a részegeket, de mégis. Régen úgy tudtam, hogy oké, most van, egy fellépőt sem ismerek kb, de akkor is, most van A Sziget. Most meg szépen csendben elmúlt... Nem ott van a szívemben már Budapest meg ez az egész, ahol eddig volt, ez a helyzet. Szomorú.

Más. Tegnap megrendeltük Anyunak ÉS Apunak a jegyet októberre, azaz úgy tűnik életükben először jönnek. Ide. Ki. Hozzánk. Látogatni. Vicces, alig várom, hogy megmutogassam nekik a környéket. Azért az már milyen érzés lehet, hogy kirepülsz a lányodhoz külföldre... Ahhoz a lányodhoz, akit te etettél kiskanállal, akinek te húztad ki a tejfogait, akit te csesztél le, mert magas telefonszámlát csinált... És mindez pár éve... Jaj istenem, előre félek, milyen szentimentális anyuka leszek. Szerintem engem tűzoltók fognak kivezetni az Anyák Napi Ünnepségről. 

Más. Tegnap vezettünk is. Vagyis én. Kimentünk a Poolberg Lighthouse-hoz, ahová egy szép, hosszú, széles, elhagyatott út vezet ki tőlünk és ott ralliztam egy órát kb. Ralliztam, mondjuk ez túlzás, ismerkedtem az autóval... Ha bármi szembejött, automatikusan lehúzódtam a francba, hogy az útmenti bokrok itt-ott súrolták a kocsi oldalasát, ettől AV persze agybajt kapott, én meg röhögtem, hogy jééé, dehát nem is direkt húzódtam le, egyszerűen ha jön valami, én úgy kimegyek a szélére, csak úgy. Írország amúgy különösen sok gondot gördít a kezdő vezetők elé és mivel erről még nem beszéltem, hát most felsorolom:

• eleve ugye a bal oldalon vezetünk (mondjuk még ez a legkevesebb, ha nem kell fordulni, egész oké a dolog... ha-ha)
• aztán az utak többsége tök keskeny (AV szerint nem, de ő most nem számít, igenis, keskenyek az utak pl a városok között, ráadásul sok helyen nem árok fut az út mellett, mint Magyarországon (az eleve szélesebb utak mellett), hanem susnyás, ami ugye néha be is lóg)
• nem elég, hogy az utak tök keskenyek, városon belül az autósok hajlamosak az út szélén hagyni a kocsijukat, csak úgy és ilyenkor egy nem gyakorlott vezető (pl én) vagy leáll és nem képes továbbmenni a stressztől vagy összeszedi a bátorságát és megy, de elveszti a tükreit   
  
• ha egy út széles, akkor nagyon az (nehezítésképp ekkor sávok sincsenek felfestve, csak úgy találomra csalinkázol)
• ja és slusszpoénként őrültek a gyalogosok (köztük én is he-he)          

Mindezek ellenére azért jó itt vezetni, mert hiába bénáztam pl tegnap is, senki nem villogott le, nem dudált rám, nem mutogatott, jött mögöttem 30-al amíg kellett, majd szépen, kultúráltan megelőzött. BMW-vel persze. Vagy Mercivel.