Na és akkor végül tréfás tanyasi tények még az életemből:

• A Kőbuta tanítványom megint tudott újabb meglepetésekkel szolgálni, mert egyrészt 2x60 perc alatt nem sikerült megértenie, hogy egyszerű jelen időben egyes szám harmadik személyben az ige kap egy -s-et, (Amikor neki magyarázok, az olyan szakszavak, mint a jelen idő, az ige, E/3. személy értelemszerűen kimaradnak, mert úgysem tudja, mik ezek.) másrészt meg képes volt egy complete the conversation feladat kapcsán úgy kiegészíteni az I would like a _________ mondatot, hogy a csíkra (_______) azt írta, hogy könyvet. Így, magyarul.  
• Ha már tanítványok, az új ír tanítványomról kiderült, hogy angol és hogy tea helyett csak forró vizet iszik. Igen, forró vizet. Mondjuk ez legyen a legnagyobb hibája.
• Még szerdán jelentkeztem egy állásra, behívtak interjúra, remek voltam, persze, hogy az voltam, a véremben van, majd pénteken jött a második kör, ami ún. observation day volt, mi is ez a munka valójában. Kiderült, hogy bizonyos termékeket / szolgáltatásokat kéne árulni (nem sales-es meló, áh, dehogy) és miután végigtalpaltunk egy egész napot, a nő közölte, hogy jófej vagyok, hétfőn kezdhetek is dolgozni. Akkor és ott még örültem, aztán itthon előadtam miről is van szó, mire AV körberöhögött, hogy hülye vagyok, ha ebbe belemegyek. Este hívott a nő, van-e még kérdésem, mire én közöltem a fenntartásaimat és mondtam, hogy storno, tényleg, ne csináljanak már belőlem majmot. Kellemetlen volt a beszélgetés, de basszus, mindennek van határa. A hirdetésben vastagon szedve ott állt, hogy No cold calls. Persze, no cold calls, mert személyesen kell végigjárni a házakat és kopogtatni a cuccokkal... Pf. Amcsi cég, mit ne mondjak. Még jó, hogy nem halunk éhen.