A jószándékkal kikövezett út

Na szoval.

A varosban, ahova onmagam akaratabol valoszinuleg sosem jutottam volna el, het teljes napot voltunk, vagyis kb ketszer annyit, mint amennyit eddig egyetlen varosban toltottem megszakitas nelkul (ez alol Budapest kivetel persze)... Tehat.

A reggel 6-os indulasnak koszonhetoen 9-kor mar boldogan tolongtunk fel a kompra, ami ropke ket ora leforgasa alatt atszallitott minket Gedserbol a szo hagyomanyos ertelmeben vett Kontinensre. Berlinbe ugy 2 korul erkeztunk meg, de a szallasunk arcpirito igenytelensege miatt 3-kor mar kisse elkampicsorodva rottuk az utcakat, csak abban a lukban ne kelljen lenni jelszoval. Elso utunk - ugy tunik, ez olyan es muss sein volt ezen a delutan - egy nem sokkal szivderitobb helyre vezetett, miutan kb fel ora mulva a varos ot bolhapiaca kozul az egyiknel kotottunk ki. Hasznalt es koszos gyerekjatekok (fejetlen babak, torott homokozoszettek); ezer eves, csorba tanyerok es poharak; lyukas, gyurott ruhak; egerragta, foltos konyvek kozott probaltunk eloretorni egy jobb vilagba - de hiaba. Leirva talan nem tunik olyan borzasztonak, mit eltunk at ott es akkor azon a delutanon, de amikor a kezembe akadt par privat fotoalbum es az egyikbe belelapozva meglattam egy pupos nenit egy szep tajkep elott pozolni - na, hat ekkor majdnem elpattant valami bennem vegleg... Halistennek azonban ujra ra kellett jonnom, hogy kemeny vagyok, mint a kad szele, miutan a lefele gorbulo szamat hihetetlen akaraterovel par perc alatt megis sikerult felfele igazgatnom, latva, hogy masok - a helyiek - milyen lelkesen kurkasznak a szar kozott, milyen ahitattal nezik az oriasbuborekokat fujo fiucskat es milyen toretlen egykedvuseggel fekszenek a fuben, mintha csak julius kozepe lenne es nem oktober. Az estet vegul egy andaluziai etteremben zartuk, ami a dan kajak utan igazi feludulest hozott, hogy miert, ezt talan majd egy Etkek cimu bejegyzes alatt reszletezem hamarost.

Berlini oszolesunk hetfojet egy bicajkolcsonzonel kezdtuk, ahol - mily meglepo - cangara pattantunk es egy verseny kereten belul korbetekertuk az egesz varost. Hirtelen nem is tudom megmondani, mi tetszett a legjobban, mi kapraztatott el leginkabb ezen a napon, az viszont biztos, hogy nagyon nagy hatassal volt ram a teny, hogy Europa egyik olyan varosaban jarunk, amit a tortenelem egesz egyszeruen mindenhol atitatott.* Tereket hagytunk el, ahol tobb ezer zsidot gyujtottek ossze, athajtottunk a Brandenburgi kapu alatt, korbejartuk a Reistagot, ami elott nem mellesleg egy lelegzetelallito park van per pillanat, atsuhantunk az Alexanderplatzon, egy gyors pillantast vetettunk a Domra, amitol balra egy konszolidalt dor oszlopokkal diszitett muzeum van, jobbra pedig par felig lerombolt azbeszt epulet torzoja, jartunk a teren, ahol anno konyveket egettek**, tekeregtunk a Spree menten, nevetve atmentunk a volt NSZK-bol az NDK-ba es vissza, elhajtottunk az East side gallery elott es meg sorolhatnam, merre cikaztunk a tortenelemben par ora leforgasa alatt, de ugyis tudom, lehetetlen pontosan osszefoglalni, mi mindent lattunk... Az estet mindenesetre egy indiai etteremben toltottuk, ahonnan egy kellemes setaval visszaandalogtunk az Alexanderplatzra, majd hamarosan - egy forro csoki utan - a kis nyomorek szallasunkon kotottunk ki.

* Tipikus utcakep:

** Book Burning Square:

Kedden a Stasi muzeum volt soron elsokent, ahol ra kellett dobbennunk, hogy milyen elethu kepet festett Orwell az 1984-ben az akkori vilagrol... A muzeum utan szabadprogramunk volt, amit - amellett, hogy ravetettem magam a Dunkin Donuts-ra - arra hasznaltunk fel, hogy ujra felkeressuk azokat a helyeket, amik a legnagyobb hatassal voltak rank a hetfoi bicajozas kozben. A Friedrichstrassetol elgyalogoltunk hat a Spree menten a Reistagig, ahonnan lesetaltunk a Branderburgi kapuig, majd a szovjet emlekmuig. Egy gyors pisi es par kepeslap beszerzese utan eljutottunk a Potzdamerplatzig, ahol megneztunk egy szabadteri kis kiallitast a berlini falrol. Innen a holokauszt emlekmuig vanszorogtunk, ami egeszen megdobbento modon hasonlit a Hosok teren talalhato mementohoz. (Hmm.) Az emlekmutol Hitler bunkereig gyalogoltunk, ahonnan sittysutty eljutottunk a Topography of Terror kiallitasig***, amit a legjobb szandekkal kezdtunk el nezni, de amit a 60%-nal sajnos abba kellett hagynunk, mert az agyunk egyszeruen nem volt kepes befogadni tobb informaciot a temaval kapcsolatban. A kiallitasrol a Charlie Checkpoint**** fele menekultunk, mert tudtuk, hogy ott, a Kochstrasse-nal van egy jo kis Lidl, ahol feltankolhatjuk magunkat kaja es pia ugyileg. A szallasunkra kb delutan 6 korul estunk be, de hogy ezutan mit muveltunk, az mar a jotekony feledes homalyaba vesz, tekintve, hogy mindez mar pontosan ket hete tortent.

*** A magyar vonatkozas:

**** Charlie Checkpoint - a kirakodovasar:

A berlini kirandulas negyedik napjat a TV toronyban kezdtuk, az Alexanderplatzon. Nekem tetszett, mint kb minden torony, de allitolag annyira azert nem volt nagy elmeny az egesz. A torony utan - szokas szerint - lofraltunk Berlinben, igaz, ezuttal egy kicsit kijjebb mereszkedtunk, mert eltekeregtunk egeszen a Molecula Men-ig. 3-ra visszatertunk a szallasunkhoz es a delutant egy Ellenallo neni neven elhiresult nemet novel toltottuk, aki nemi sztorizgatas kereteben vegigvezetett minket a Prenzlauer Berg erdekesebb reszein. A vacsorat ezen az esten egy vietnami etteremben ejtettuk meg, ami utan meg elsetaltunk a kozpontba, mert kivancsiak voltunk milyen is a Festival of Lights a'la Berlin.

Csutortok delelott AV-vel kettevaltak utjaink, o ugyanis egy lepusztult vidamparkba ment, en pedig - meg ez a kreativitas! - a varosban lofraltam es fotozgattam. Ismet elsetaltam a leghiresebb epuletek es emlekmuvek elott, ismet fankoztam es kaveztam es ismet tekeregtem egy keveset a BKV (Berlini Kozlekedesi Vallalat)-nak koszonhetoen. Del korul elmereszkedtem a Wall Monumentig, ami a varos eszaki reszen talalhato, de miutan 2-kor talalkozonk volt a Tempelhof repteren, ami viszont a varos deli csucsokeben helyezkedik el, nem volt idom alaposan vegignezni a szabadteri kiallitast. 2-kor tehat Tempelhof es egy eleg unalmas beszamolo Berlin jovojerol, fel 6-kor vacsi (gorog etterem, szerintem klassz), majd 8-tol egy szinhazi eloadas, helyesebben nemi improvizacio - halistennek angolul. (Ja, ezen a napon vettunk egy Miller konyvet is, 2 euroert, hasznaltan, de igazsag szerint mar nem emlekszem, erre mikor volt lehetosegunk, csak azt tudom, hogy stilszeruen a Book Burning Squere kozeleben tettunk szert a szajrera...)

Na. A pentek erosen suru volt, az Unterwelten-ben kezdtunk, ami utan kaptunk egy ora ebedszunetet, amikor is szereztem harom Snoopy-s bugyit (osszesen 5 euro hehe) es vettem egy parfumot, mert kifogyott az, amit otthonrol hoztam es ugye valaki muzsikaszo, en meg parfumillat nelkul nem elhetek. (Mellesleg ugyanaz a parfum, ami otthon 3990 Ft, Berlinben 10,9 euro volt, mindenfele learazas nelkul, vagyis szarban vagyunk, de erosen, a penzunk vasarloerteke szempontjabol (is).) Visszaterve. A sikeres vasarlas utan diadalittasan ismet magameva tettem ket fankot egy kis kaveval, majd visszatertunk a kozpontba, ahol egy ujsagiro bacsi meselt nekunk Berlin jelenerol - igen, kedves mindenki, a Brandenburgi kapu, a Reistag es a tobbi, teljesen ismeretlen hely korbekorbekorbejarasa kozben. A delutan egy reszet ezek utan egy dan fotos (?), muvesz (?) fiatalember mutermeben toltottuk, aki bemutatta az epp futo projektjeit negy - termeszetesen - dan nyelvu kis film segitsegevel. Este pizzaztunk es bucsut vettunk Berlintol, azaz beultunk valami iszonyat fustos helyre es kokteloztunk.

Szombat reggel szuvenireket vettem illetve bevasaroltam nemi ragcsat itthonra, mert itt kb minden haromszor olyan draga, mint Nemetorszagban. Vissza olyan ketto korul indultunk, ami azt jelenti, hogy ket ora kompozas utan kb 10 korul erkeztunk meg. Perverz modon este meg mostam egyet, de igy legalabb masnap nem volt gond, mit vegyunk fel. 

Roviden es tomoren ez volt Berlin, csak az utokor kedveert.

Koszonom a figyelmet.