Ezer év küszködés után kedden végre vettem ruhát a szombati esküvőre, úgyhogy most már kicsit kedvem is van menni. 

Az úgy volt, hogy már két hete próbáltam venni valami kis ruhát, ami rövid, de azért ünnepélyes, ami nem fehér, nem fekete, de nem is piros; amiben nem nézek ki úgy, mint egy terhes és ami úgy en block hozzám illik és tetszik is. No most ez így, együtt, az istennek nem jött össze jó ideig.

A nézegetett / próbált ruhák vagy túl giccsesek voltak, és / vagy 15 ezer felett kezdődtek, és / vagy sima vászonból voltak, és / vagy bénán álltak rajtam, és / vagy csúnya színük volt, és / vagy pedig minden második nőn viszontláttam őket. Mindezek mellett, habként a tortán, a legtöbbjét olyan eladó kínálta, akinek mintha fájt volna, hogy potenciális vevő érkezett... A kedvencem az volt, mikor egy nagykörúti kis boltban megláttam, hogy a szokásos, már unalomig ismételt ruhák féláron kaphatók, vagyis 3000 és 6000 Ft között. Unalmas fazon, unalmas színek - de kit érdekel, ennyiért a hülyének is megéri venni egy kis nyári ruhát, gondoltam, majd max. jövő nyáron hordom, amikor már ugyan divatjamúlt, de egzotikus lesz az egyentrend dömpingruhái között. Be is mentem hát, viszonylag kedves eladónő, egyik szeme erre, a másik arra, mondom, mit keresek, kis ruhát, amit fel tudok venni egy esküvőre, de amit később az utcán is merek hordani. Jó. A szokásos módon három fazonban voltak ruhák:

1. kendőanyagú, nyakban összekötős, viszonylag testhez simuló, fekete vagy piros alapon fehér mintás, hosszú, mejjet kissé láttató
2. vászon anyagú, pánt nélküli, mell alatt meghúzott, tehát onnan bővülő, fehér vagy piros alapon fekete mintás, térdig érő
3. vászon anyagú, pánt nélküli, mell alatt húzott, mégis derékig szűkített, fehér vagy piros alapon fekete mintás, térdig érő

Na most végigpróbáltam mind a három fazont, S-ben és M-ben. Az első típusú ruhából az S-es viszonylag jó volt, de mejjben nem vagyok olyan erős, hogy csinos is lettem volna, miután a ruha ott úgy elállt, mint annak a rendje. (Az M-essel már nem is próbálkoztam.) A kettes típusú ruhát egy az egyben ejtettem, már fanyalogva vettem fel, mert NEM vagyok terhes, baba nélkül meg iszonyú bénán néz ki rajtam egy terhesruha. A hármas típus M-esben viszonylag jól állt, de egyrészt nem éreztem túl ünnepélyesnek, másrészt pedig a hátulja olyan bénán volt kialakítva, hogy bármennyire is próbálkoztam, a pánt nélküli melltartóm hátul félig mindig kilátszott...  

Összesen tehát négy darab ruhát próbáltam, villámsebesen, mert utálok próbálni: kicsi a hely, izzadok és frusztrál, hogy a ruhák döntő többségénél (vagy épp az én alakomnál) van valami gixer. Az eladónő először még kedves volt, aztán le sem szart, aztán hallottam, amint azt fejtegeti a kolléganőinek, hogy egyes emberek milyen szemetek, hogy szinte ingyen dobja utánuk a ruhákat (3000 vs. ingyen, de biztos én vagyok szarrágó), ők mégis mindenben hibát találnak... Ekkor átvillant az agyamon, hogy talán mégsem itt és most kéne ruhát vennem, de azért amikor a próbafülkéből kilépve felakasztgattam a próbált ruhákat, megakadt a szemem egy felsőn és amíg kerestem az S-es méretet, mintegy mentegetőzve hozzátettem a nőnek, hogy elnézést, hogy ilyen válogatós vagyok, de szeretnék olyan ruhát venni, amiben jól érzem magam és időm már nincs arra, hogy átalakíttassam a ruhát. Erre a nő, legnagyobb meglepetésemre, szinte elállva az utam, összesen annyit morgott, hogy hát én viszont most már zárnék... Így. Szóhoz sem jutva, annyit tudtam kinyögni, hogy hát akkor viszlát és vissza sem néztem, úgy poroztam ki az üzletből. A legszebb, hogy két házzal lejjebb találtam egy teljesen hasonló kis boltot, ahol akció nélkül kerültek ugyanezek a ruhák egységesen 3900 Ft-ba. 

Most komolyan, én vagyok a túlérzékeny, hogy még most is felhúzom magam ezen az incidensen?

Ja, különben a ruha, amit végül vettem, 5900 Ft-ba került és teljesen egyedi, mert a Westendben egy olyan kis boltban vettem, ami egy varrónőé, aki a saját maga által varrt ruhákat árulja egy három négyzetméteres üzletben. A Nagykörúti kis boltok meg kapják be és utálkozzanak masszívan továbbra is.