No hát újra itt, folytatom mindjárt az élménybeszámolót, csak kicsit megszakadt a tér-idő kontinuum, ugyanis péntek estétől tegnap estig Szepezden voltunk - épp úgy, mint az elmúlt 9 évben július környékén szinte mindig. A baj az, hogy elég két nap szabi és úgy jövök vissza dolgozni, mint akinek a haját húzzák, de nagyon. Ráadásul éjjel a bal szememmel is történt valami: nem fáj meg semmi, csak egyszerűen olyan érzésem van, mintha egész éjjel nyitott bal szemmel aludtam volna, száraz, húzódik, tikkel, minden baja van.
Nem akarok itt lenni.
Nem akarok lenni itt.
Nem itt akarok lenni.
Nem lenni akarok itt.
Nem lenni itt akarok. (No ez nem igaz.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.