No most a szokásos mi volt.
Pénteken szülinapi zsúrra voltunk hivatalosak, úgyhogy 7 körül felkerekedtünk és elmentünk Érdre. Péntek lévén elég hulla volt a társaság, így 1-fél 2 körül már haza is értünk, de előtte még jól bevacsoráztunk és játszottunk is egy kicsit. Szombaton délelőtt, ha jól emlékszem, kitakarítottam a fürdőszobát és főztem egy szerintem remekbe szabott zöldbabfőzeléket sült virslivel, ami nem aratott osztatlan sikert és ezért jól össze is vesztünk, de hamarost kibékültünk. Délután elmentünk az Auchanba, bevásároltunk, estefelé pedig átmenünk L-hez, akivel kimentünk a Margit szigetre egy szinkronúszó gálára. Sosem voltam még szinkronúszó gálán, ezért nagyon tetszett az egész, de önmagában maga a Margit sziget is hangulatos volt sötétedés után. Vasárnap különváltak útjaink, kivételes módon egyedül mentem Apuékhoz, busszal. Mondanom sem kell, nem tudtam, hogy két metrómegálló megtételéhez kevés lesz fél óra, miután aznap a metró nem közlekedett a teljes vonalon, ezért csak a buszvezető jóindulatán múlott, hogy nem késtem le a buszt, ami óránként (stündlich, mert tanulok is ám) jár. Otthon kissé fagyott hangulat fogadott, mert ott volt a tesóm, de miután elment szegény, mind a hárman felsóhajtottunk sajnos és őrült mód belekezdtünk a dumálásba. 6 körül értem haza, úgyhogy miután a hétvégén ismét nem sok idő jutott tanulásra, lefekvésig nyomattam szorgalmasan.
Érdekes, hogy semmi különös nem történt, mégis szép volt ez a hétvége (is), nekem legalábbis nagyon jól esik visszagondolni rá...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.