HTML

A jószándékkal kikövezett út

Mivel van, akinek semmi sem jó...

Friss topikok

  • Adriette: Szoknya? :) (2010.02.05. 20:11) Gyors jótanácsok terheseknek
  • Adriette: Én alig voltam 3 kg, (a párom úgyszintén) anyám nem mert megfürdetni, mert félt, hogy összetör... ... (2010.02.05. 20:11) Ígéret
  • Adriette: A kenguru és a kendő keveréke: http://neobaby.hu/index.php?&lap=xarukmut&xxazon=1601 Jópofa ez is.... (2010.02.05. 08:59) Die Woche
  • Adriette: Az operaénekes barátnőm szerint ilyenkor Mozart kell neki, és ettől még statisztikailag is intelli... (2010.02.05. 08:54) Hehh
  • pokolmegjoszandek: Hát én is. :( Nem tudom, miért jó a természetnek, hogy halálra rémíti az embert... Utoljára 2008 k... (2010.02.03. 15:45) Almok

Linkblog

2007.08.05. 01:16 pokolmegjoszandek

Lost

Elmondhatatlanul elegem van. Mindenből. De legfőképp mindenkiből.

Ma voltunk otthon, ahová már szinte gyűlölök menni, mert mindig veszekedés lesz belőle... Apu és Anyu között tapintható a feszültség, nem bírják egymást elviselni, ha egyikük megszólal, a másik azonnal ráförmed... Nem akarok köztük választani, de tudom, hogy Apu ront el mindent, ezért nem is tudok már lassan ránézni sem, mert utálom, hogy olyan, amilyen, utálom, hogy mindent elront, amit eddig felépítettek, utálom, hogy miattuk mi is veszekszünk, mert egyszerűen nem tudok mit tenni; a szüleim, nem látogathatom már őket ritkábban, nem foglalkozhatok kevésbé az ügyeikkel, mint most...

35 év a végsőket rúgja. 35 év. Nem is éltem még annyit, amióta ők házasok... De most tudom, érzem, hogy vége. Apu expresszvonatként rohan a vesztébe, mert észre sem veszi, hogy Anyunál túlcsordult a régen betelt pohár. Albérleteket nézeget. 54 évesen. És komolyan gondolja. Tudom. És Apu ezt nem fogja fel. Mert tulajdonképpen nem is tud róla. Él a saját kis világában, fogalma sincs róla, mi folyik körülötte.  

Mindkettőjüket sajnálom. Mindkettőjükért megszakad a szívem. De egyikükön sem tudok segíteni.

 

Este elmentünk kártyázni. Új játék, új kártyalapok, új szabályok. Alig volt kör, amiben ne rontottam volna. Nem volt kör, ami után ne kaptam volna fejmosást véreres szemekkel, hogy idióta vagyok, mert elrontom mások játékát, hogy szándékosan nem figyelek, hogy direkt idegesítem a többieket... Hangosan. Dühösen. Komolyan. 

Sőt. Miután hazafelé a kocsiban szótlanul ültem, azt is megkaptam, hogy semmi jogom nincs arra, hogy meg legyek sértődve, hogy lebasznak a sárga földig és amikor egy válasznál megremegett a hangom, felszólítást is kaptam, hogy ideje felnőnöm és nem hisztiznem egyfolytában.

Megértő, érzékeny és kedves férj. Akinek mindennél fontosabb egy nevetséges kártyajáték...

Elegem van... És meg ne kérdezze senki, miért...

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://pokolijoszandek.blog.hu/api/trackback/id/tr723392295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása