2007.03.01. 22:34 pokolmegjoszandek
Ültetés
Szotyi ültetéséről jutott eszembe, hogy én azóta vagyok gyanakvó azokkal szemben, akik azt ígérik, hogy na most ültetni fogunk, mióta egyszer, vagy 20 éve, egy esős, szürke délelőttön a tanító néni ezekkel a szavakkal jött be, majd miután már szinte magam előtt láttam a kis tejfölös poharakat, amiket majd kioszt és miután már nyújtottam is a kis tenyeremet a magok után; kiderült, hogy csak arról van szó, hogy a gerincferdülés és a sok duma megelőzése érdekében össze-vissza alázza az addigra már kialakult rendet és szétültet minket a francba.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.