Olyan rossz most... Tudom, hülye vagyok meg hisztis meg minden, de akkor is... Csomót gondolkoztam, leírjam-e vagy sem, végül úgy döntöttem, leírom. Csak úgy.
Szóval az igazság az, hogy eleve vannak objektív akadályai annak, hogy megünnepeljük úgy igazán a szülinapom... Hiszen gyerekes ez az egész... Nem hat éves lettem, hanem 26... Hiszen vizsgidőszak van, hiszen Anyuék nincsenek itt, de ami a legfontosabb: AV-nek szerdán lesz az államvizsgája... Értem én, mindent megértek... Csak ami rossz érzés most, az az, hogy ennyire nem ismer az, akivel a jövendőben évtizedeket szeretnék eltölteni...
Egész nap jókedvem volt, alig vártam, hogy meglepjen azzal, hogy elhív bárhová - Mekibe, Börger Kingbe, mit tudom én, valahová, BÁRHOVÁ, hiszen TUDJA, hogy ilyen hülye vagyok, hogy azt szeretem, ha leülünk valahol (nem otthon!!!!) és úgy ünnepelünk... Tudom, hogy államvizsga, tudom, tisztában vagyok vele, de itt jött volna a vezércsel.. Ezerszer eljátszottam a fejemben, hogy ő meglepetésként elvinne valahová - én meg azt mondom, hogy nem, nem - hiszen tanulnod kell és boldogan hazasétálunk, hazaautózunk, valami... És mindenki nagyon örül - én, hogy tudom, hogy ismer és tudja, mi a szívem vágya és ő is, hogy látja, hogy miatta a számomra fontos dolgokról is le tudok mondani...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.