A jószándékkal kikövezett út

Azt hiszem, bevallhatjuk, hogy P. az a típusú gyerek, aki ha elsőként születik, nem lesz testvére. Nem alvós, hasfájós, szorulásos, sírós, bolondul evős.

De amikor 10.45-től 12.30-ig egyfolytában sír maximum öt perces megszakításokkal és ha kiteszem a lelkem elébe, akkor sem reagál, majd dühömben beletöltök 130 mg tápszert és még kér 90 mg tejet, amiből aztán jó adagot kihány, akkor mindig úgy megsajnálom, mert bár állítólag a csecsemők tudják, mennyit kell enniük, ő sosem tudja, mert még buta, de ugyanakkor mohó is szegénykém és ez olyan szomorú...

Legalább ennyire:

Borzasztóra unom ezt az egy személyes harcot.

És ha szólok, én vagyok a szemét, mert "mások sokkalta kevesebbet segítenek" és különben is, ez a dolgok rendje, a férfiak dolgoznak (meg közben reggeliznek, ebédelnek, bámulnak ki a fejükből, beszélgetnek, pingpongoznak, miegymás), a nők meg otthon vannak a törpenövésűekkel meg próbálják fenntartani a rend látszatát, de ez borzasztóra nem fair, mert míg egy munkahelyen vannak üresjáratok, itt minden másodpercben éberen kell figyelni, épp mi van, órákon át kell a világ legstresszelőbb zaját hallgatni és közben még mindehhez jópofát is kell vágni, különben rádsütik, hogy szar anya vagy és ezt a fenti dolgot sem szabad még meg sem említeni, mert "így üldözik el

És ha már kép, íme, amire irigy vagyok, de nagyon.

Itten-e az erkélyről a titokzatos kerék:

update, felkerültek a kabinok:

Bár még mindig fenntartom, hogy egy hathetes baba ultraszívás, egy két hónapos meg szívás, de azért halkan hozzáteszem, hogy nincs annál jutalmazóbb, mikor egy csúf hasgörcs és az azt követő sikítás után rád vigyorog valaki és kiejti a szájából a cumit amit előzőleg te nyomtál a szájába, hogy megnyugtasd...

És hogy mire nem jók még a kis hülye IKEA-s állatkák egy játszószőnyeg és ruhaszárító társaságában... Manuális forgójáték, ha valakinek nem lenne világos.

Én kérek elnézést.

Illetve ha már kunsztok, tuti, hogy P. már tudatosan pöcögteti a cuccokat maga felett, mert pl a jobb kezét többször használja meg ezt egy anya úgy megérzi... Nagyon kemény, csak nézek, milyen okos már.

Amúgy most meg épp a kezét nézi, istenem, hát hogy felnő ez a zabálnivaló kis kukac.

P.-nek pár hete van egy új típusú sírása, amit általában valami hirtelen hangos zaj vált ki - tüsszentés, ajtóbecsapódás vagy ilyesmi.

Milyen okos már - már meg is tud ijedni...

Amúgy egy ideje néha olvasgatom ezt a blogot és olyankor mindig elszégyellem magam, hogy atyaég, nekem tuti nem lenne ennyi lelkierőm, türelmem egy babával foglalkozni...

Hm.

Talán épp ezért rendelte nekünk a Sors P.-t, mert tudta jól, vele még megbirkózom, de keményebb diókkal már nem biztos...

Ha az ember babával él, leszokik arról, hogy 5 percnél hosszabb ideig egyen, hogy finnyáskodjon, ha kihűlt a kajája és hogy úgy érezze, "most nem eszem, mert nem vagyok éhes"...

És amúgy még az is volt, hogy szombat este Lidl-be mentünk hármasban, vasárnap este meg IKEA-ba*. Áldás szálljon az autó feltalálójára. (Meg AV-re, aki szombat délelőtt vett egy családi(asabb) autót, mint a Micra... Igen, múlt csütörtök este érkeztünk haza és múlt vasárnap délután már kikocsiztunk a Poolberg Lighthouse-hoz gyakorolni...)

* itt vacsoráztunk is

Ja és mostanában jó világ van nálunk bizonyos szempontból, mert bár a hasfájás erősödött (minden étkezés után van 30-45 perc sírka), de P. egész jól elvan magában hosszabb ideig is. Nemrég volt olyan, hogy másfél óráig püfölte a bocit a játszószőnyegén, miközben a napocskára mosolygott. (Utóbbit nem érte el, ezért harc helyett inkább barátkozni próbált. Huncut fickó, remélem nem szokik rá a plátói szerelmekre.)

1: Még a múlt héten vettem 1 euróért valamit, ami plum néven futott, szilvának nézett ki, de őszibarack ízű volt. Mik vannak.

2: Tök poén, hogy itt már a kisgyerekeket próbálják rászoktatni, hogy napi 5x egyenek gyümölcsöt, ezért lehet kapni egy ilyen kis lapocskát, amire naponta rá lehet ragasztani, hogy megvolt-e a megfelelő mennyiségű egészséges kaja. Sirály. Csak tartanánk már végre a hozzátáplálásnál.

Tegnapi sétánk elég eseménydúsra sikerült, ugyanis az ugráló kamaszok mellett észrevettem, hogy hoztak egy óriáskereket az O2 mellé (a Belfast Wheel-ből Dublin Wheel lesz?) illetve beoldalogtam egy Mace nevezetű boltba is, ahol még sosem voltam, de asszem többet nem is leszek, mert egyrészt Centra áron nyomul, másrészt meg a biztonsági őr is egy segg volt, én kerülgettem őt babakocsival és közben úgy sasolt, mintha legalábbis Magyarországon lennénk.

P-vel ma kisétáltam a Liffey-hez (pontosabban én sétáltam, ő feküdt) és miután szemrevételeztem, hogy pár suhanc a Beckett hídról szaltózik / löki egymást a folyóba, megfogadtam, hogy 6 évnél többet nem töltünk itt...

Istenem, miért nem született ez a fiú lánynak?

Amúgy nem tudok szó nélkül elmenni amellett, hogy a kisfiúk hasfájósabbak, mint a kislányok...

... és még mi vagyunk az oldalbordák, mi?

És ha már angol, tök büszke vagyok magamra, hogy viszonylag hamar - kb 2 perc alatt - rájöttem, hogy mit jelent a babás fórumokban a DS / DD és az LO.

A rövidítések előtt a MY azért sokat segített...

Muslin square = tetra pelus

Bib = előke

Suppository = kúp

Sleepsuit = rugi

Soother = játszócumesz

Teat = cumisüveg cumesz

A többit tudtam.

A Chicco meg "Kikko" bakkeráj, nem "Csikko", ezt még én is tudom, pedig sosem tanultam olaszt...

Amúgy olyan rossz, hogy P. már sosem lesz olyan pici, mint amikor hazahoztuk a kórházból...

És olyan rossz, hogy akkor nem tudtuk legalább úgy kezelni, megérteni őt, mint most...

Azt hiszem, eléggé ki van cseszve a legidősebb gyerekekkel...

És hogy 2 hónap után azért jó is, annak az az oka, hogy bár P. még mindig keveset alszik, de már hason fekve kinyomja magát és elnézeget; ha nem hulla álmos, tartja a fejét; akár 40-45 percet is eljátszózik, ha fél óra után én is mellé fekszem és ráadásként nagyon sokat dumál... Utóbbi elég para, mert összehúzott szemmel figyeli a számat (!) és borzasztó koncentrálások közepette próbál utánozni, de ez általában csak annyira jön össze, hogy vagy azt mondja, hogy hahó vagy azt, hogy örö, franciás r-rel. (Egyszer azt is mondta, hogy google, de csak mert épp tisztába tettem.)

A fiatal felnőttkort akkor váltja fel az érett felnőttkor, mikor síkosító és óvszer helyett Gripe Water és szélcső van az éjjeli szekrényen.

És miután reggel 5 óta P. (nem először és tutter nem utoljára) maximum 15 perceket alszik (azt is karban), ki kell mondanom, hogy akinek nincs gyereke, lószart nem tud az álmosságról és a multifunkcionalitásról.

Aki szerint a hüvelyi szülés jó, mert természetes, annak üzenem, hogy a természet olyan sok mindent elbaltázott, amit az embernek kell kikalapálnia*, hogy előttem biza egy terhesség és két hónap babázás után a Természet, mint olyan, nem áll meg.

* tejtermelés alvás alatt, hasfájás babakorban miegymás

Ahhoz képest, hogy az első sétáinkon csomószor az Azok a boldog szép napok-at dúdoltam P-nek, most már szinte akkor is szeretem, ha bömbizik.

Na jó, nem szinte.

Szerintem a legbizarabb sírásfajta a nem tudok elaludni, segíts már sírás...