Aki még egyszer azt mondja, hogy ő úgy szoktatta a gyerekét, hogy "egyedül is ellegyen" meg hogy "magától is elaludjon, bohóckodás nélkül", annak csak azt kívánom, hogy második / harmadik babának fogjon ki egy olyan kölyköt, akit nem lehet csak úgy szoktatni és jöjjön rá, hogy a gyerekeknek igenis van személyiségük.
Oké, hallottam már, hogy a nehéz babákból lesznek a zsenik, míg az odateszem ott marad természetű többiek megmaradnak tölteléknek, de ezt egyszerűen leszarom, ez nem vigasztal egyelőre cseppet sem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.