Lassan megyünk haza a front- és szúnyog nélküli világba. Tök fura. Április elején nagy hassal jöttem haza és most július elején már P.-vel megyünk vissza.
Azt az egyet sajnálom, hogy nem tudtam igazán kihasználni, hogy talán utoljára éltem Pesten, mert terhesen túl hulla voltam aranyifjúként mászkálni, hetesbuszozni, bámészkodni, most meg már, hogy újra normálisan mozgok, P. tart vissza...
Hát így jártam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.