Asszem mondtam már párszor, hogy mindig van lejjebb, nos hát vasárnap arra ébredtem, hogy betaknyosodtam. Csak úgy, módjával. Tüsszögés, vizes orr. Mire hazaértünk Anyuéktól (merthogy mi már vidékre is járunk a gyerekkel) már a fejem is fájt és nyelni sem tudtam. Maszkban szoptattam bakker... A betegség tegnap csúcsosodott: egyszer 38.1-et is mértem, a tünetek pedig egyszerre jelentkeztek: fej- és torokfájás meg persze takony, takony, takony. Gyógyszert persze nem mertem bevenni (2 db fél Algopyrin kivételével 2 nap alatt), még egy Strepsilst sem bátorkodtam elszopogatni: tessék, ez is szar a szoptatásban, hogy egyedül kell küzdeni a kórok ellen...
Ami viszont vicces az egészben, hogy tegnap, amikor semmit nem tettem a tejem serkentése érdekében, milligrammra pontosan ugyanannyi jött, mint az előző napokban, amikor szedtem az urticat és vedeltem a sört: 400 mg.
Úgy tűnik, erre vagyok hitelesítve, mit nekem kereslet-kínálat elv.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.