Nem is tudom, mikor írtam a múltkori özönt, mindenesetre azóta nem sok minden történt azon kívül, hogy szerda este miután folyamatosan 160-170-es vérnyomást mértünk, felhívtam a dokinkat, aki mondta, hogy be kéne menni az ügyeletre és kéne egy ctg-t csinálni, minden jó-e... Fogtuk hát magunkat, miután bevettem egy vérnyomi csökkentőt (tulképp nem érdekelt, milyen, mert mértem egy-két 180-at is) besiettünk a kórházba, ahol kaptam terheseknek való vérnyomi gyógyszert is a normál nyakába, majd befeküdtem ctg-re, ami tökéletesnek bizonyult. Miután a vérnyomim 130 körül stagnált aznap este (ctg után ott ültünk még egy órát, hogy újra megmérhessék, mizu), hazaengedtek azzal, hogy másnap reggel újra ctg és konzultáció a dokimmal. Okés. Ennyit a hazamenetelről Anyuékhoz. Benn aludtam hát a lakásunkban, hazajövetelem óta először egyedül. Csütörtök reggel aztán újra ctg, majd a doki nézett áramlást és megállapította, hogy minden szép és jó, de jöjjek holnap is... (Ja, csütörtök óta napi 3x1 Dopegyt-et is szedek a napi 3x2 Mg és a napi 75 mg L-thyroxin mellé...)
Szerda este óta tehát napi ctg-re járok, naponta mérik a vérnyomimat és nézik van-e fehérje a pisimben... Mindezt azért, mert lufi a lábam és vérnyomás csökkentő mellett 120-130 a vérnyomásom... Kezdem úgy érezni magam, mint aki beteg...
Elegem van. Tudom, jó az alaposság, de minden napom azzal telik, hogy 8-kor kelés, fél 10, 10-kor ctg, ott ha a hülye szülésznőt fogom ki, az pattog nekem egy sort, hogy mit keresek már megint ott, a könyökömnél megnézi a vérnyomásom, ami jó, én meg cikin érzem magam, unottan megállapítja, hogy a pisim is tiszta, átslattyogok megmutatni a ctg-t a dokinak, ő megállapítja, hogy jó, én meg hazajövök. Fél 1-nél hamarabb persze még sosem értem haza. Szombat-vasárnap egy-egy extra problémát generáltam azért, hogy ne legyen már olyan uncsi a dolog: szombaton két órán át nem tudtam pisilni, hiába vedeltem be 2 liter vizet, vasárnap meg a kölök nem mozgott az istennek sem, úgyhogy elküldtek sétálni meg lépcsőzni, aminek köszönhetően végre rúgott egyet-kettőt, én meg leléphettem - no de az ember nem tud minden napra kitalálni ilyesmiket...
Mindenesetre, aki szerint az első trimeszter szarabb, mint a harmadik, most jöjjön ide egy pofonért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.