Ezt meg már ezer éve be akartam tenni ide:
Még Belfast előtt ugrott be, hogy létezik ez a nő, akinek a számai mondjuk gimi második-harmadik osztályában kicsit többet jelentettek nekem, mint manapság, de most is nagyon jó hallgatni a Left of the Middle album számait, mert 110%-ig fel tudják idézni bennem a gimis éveket és most már tök jó kis nosztalgiával tudok visszaemlékezni a 12-14 évvel ezelőtti időszakra...
És ami a durva: a mai napig emlékszem az összes szám szövegére,
kívülről, pedig akkor még nem volt net, hogy kikeressem a szövegeket,
magamtól jöttem rá, hol, mit énekel ez a nő...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.