Ez a hét olyan ócskán kezdődött, mint már régen. Ideges vagyok, feszült és bár elviekben jól kéne éreznem magam, valami miatt nem megy...
A napok Carl Lewis-ként robognak el mellettünk, annyi dolgom lenne, hogy a bátorságom még ahhoz sem tudom összeszedni, hogy egyáltalán leírjam a tennivalóimat szépen, egymás alá...
Asszem múltkor mondtam már, hogy olyan vagyok, mint a barna, fonott hajú okos lány. De hiába. Aki a mesében barna meg okos, az az életben igencsak buta és szőke - még ha történetesen barna is. Hiszen még mindig...
- van is állásom meg nincs is -
- van is lakásunk meg nincs is -
- van is diplomám meg nincs is -
- van is boldogság meg nincs is -
Ez pedig az abszolút paradoxon kép: a királyfi az okos, szőke lánnyal csókolódzik.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.