Voltunk Dobogókövön. Kicsit sétáltunk, kicsit ettünk, kicsit malmoztunk, de a nap, az nagyon elment. Jó lenne minden hétvégét hasonló helyeken, erdőben tölteni, bár a nap 70%-ban úgy éreztem, menten megfagyok.
Most levezetésképpen a Zimmer Ferit nézzük hang nélkül, de nincsen arra szó, mekkora egy ócskaság ez a film.
Inkább emlékezzünk a kilátásra, az mégis csak idegkímélőbb:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.