Ma sóskát főztem.
Ma ölni tudnék. (A kettő közötti összefüggést mindenkinek a jóízlésére bízom.)
Ma újra elvittem a cipészhez a magassarkúm, hogy tegyen rá sarkot, mert lejött, de miután a papa pénteken arra kárhoztatott, hogy csak a fél városon vonszoljam át a cipőt (mivel valami miatt zárva volt) eredménytelenül, ma a nagy sikerre való tekintettel megismételte ezt a tréfát a kis hamis. Asszem vele kezdem az ölést.
Ma kb 20 metrómegállót utaztam a sunyi borúsan-indulok-de-gatyát-rohasztok októberben. Megvannak a következő áldozataim.
Ma vettem egy kordgatyót, ami hálistennek nem olyan színű, mint a régi (ugyanis kicsit féltem, hogy beválasztok egy ugyanolyat, tekintve, hogy van olyan neonvilágítás, ami mellett minden zöld és barna egyforma)... De nem. Legalább fél árnyalat különbség van a kettő között. Halleluja.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.