Utolsó. Vagy az utolsó előtti éjszakát töltjük itthon. Aztán megyünk
haza. Fura ez a sok itthon - otthon - haza... Van belőle pár már. Per
pillanat EZ itt az otthonunk. A közös. Ha itt azt mondjuk "haza
megyünk", az annyit tesz, hogy haza megyünk, oda, ahol felnőttünk.
Külön - külön. Ha máshol mondjuk, hogy "haza megyünk" (akár ott, ahol
felnőttünk, külön - külön), akkor ERRE a helyre értjük. Értjük?
Értettük. Kicsit azért sajnálom... Tudom, tudom, én ragaszkodtam
hozzá... És ragaszkodnék most is... Csak egy kicsit azért akkor is
hirtelen jött ez az egész. Ez az egész lakásvásárlásos dolog. Örülünk,
persze, hogy ne örülnénk... Lakás... 54 nm... Nem panel... Nem rossz
környék... Pesten... De ez a ház itt marad szegénykém. Pedig már
mindent elrendeztünk, berendeztünk. A saját ízlésünk szerint. A saját
akaratunk szerint. 80 nm-t... Két szobát... Egy óriáskonyhát és egy
virslifürdőszobát...
A hálószobát levideóztam... A nappali és a konyha már romokban... Szia ház.
Visszatérünk még néha... Biztosan.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.