És nem tudom, látszik-e, de húzkodom az időt, hogy ne kelljen belevágnom a beszámolóba... Azt sem tudom, hol kezdjem, de komolyan.
Szóval mielőtt jönne a hónap élményleírása, idevetem még, hogy az még csak hagyján, hogy ha P. zenét hall, leül, felteszi a kezeit és ringatja a csípőjét, de tegnap észrevettük, hogy ezt megteszi akkor is, ha xilofonozunk neki vagy ha dúdolunk...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.