A jószándékkal kikövezett út

Amúgy az milyen kemény, tényleg, hogy a babák könnyek nélkül sírnak...

A mi fiunk mindazonáltal egy Hős. Nem sokan mondhatják el ugyanis magukról, hogy 2 hónaposan már 10 ezer méter felett repültek blazírt arccal, egy nyikk nélkül.* * Na jó, ez túlzás, nyikkant ő, de csak a szokásos nyűge miatt: éhes volt, MINT MINDIG.

Veszekedtem a kisfiammal, mint törpével egy óriás: - Lóci, ne kalapáld a bútort! Lóci, hová mégy, mit csinálsz? Jössz le rögtön a gázresóról? Ide az ollót! Nem szabad! Rettenetes, megint ledobtad az erkélyről a mozsarat! Hiába szidtam, fenyegettem, nem is hederített reám;…

Soha többet nem akarok költözni és soha többet nem akarok Magyarországon lenni nyáron, de ami a legfontosabb, soha, de soha többet nem akarok nyáron Magyarországon költözni. Főleg nem egy két hónapossal.

P-nél sajnos elkezdődött a mindig is tervezett ridegtartás és mivel eddig (2 napja) bejön a dolog, talán folytatódik is. Arról van szó, hogy mivel hasfájós baba és mi meg első gyerekes szülők vagyunk, az elején, mikor sírt (és elég sokat sírt), mindig kézben volt, hiszen nem…