Illetve ha már itt tartunk, a szoptatás mellett az összes álom is mondjon le.
Nem elég, hogy hulla éberen alszom mióta szülő vagyok, az agyam még azzal is fáraszt, hogy minden éjszakát végigálmodtat velem és még emlékszem is az álmaimra...
Mondjuk ez nem nehéz, miután az esetek 90%-ban a világvége pereg le előttem, kivéve a tegnapi napot, amikor is csak simán lezuhantam nagyjából 100 métert a föld alá.
Picsába már, rohadt 2012.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.