Ajándék jegy volt, aminek nem nézzük az árát; mindenesetre minél több idő telik el a végszó óta, annál jobban tetszik a darab és a történet egyedi színpadra vitelének módja... :)
A helyünk sajnos (a legdrágább jegy ellenére) igencsak pocsék volt, páholy, második (!) sor. Ha az elkövetkezendőkben ilyen jegyet szeretnének rádsózni a Nemzetis pénztáros pics pénztárosok, ne engedj az istennek sem, mert görcsöt kap a nyakad a nagy nyújtogatástól, nem beszélve arról, hogy a zsöllye jegynél (ahol még látni is valamit) jóval drágább ez az előkelő jegytípus...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.