A jószándékkal kikövezett út

Miután a tegnapi nap olyan volt, amilyen, mára kénytelen voltam összeszedni magam: mostam, teregettem, mosogattam, vásároltam, fordítottam, korrektúráztam, webdesign-oltam, képeket szerkesztettem és főztem. Ja meg volt öt órám is, egy angol és négy magyar.  Most olyan érzésem…

Jajj olyan szívesen leírnám, mi folyik itt, de nem tudom, elég az hozzá, hogy rég volt ilyen fos-szar napom, mint ma, ég a szemem a sok sírástól, pedig igazán okom sem volt rá (még). Holnap folytatódik a tortúra, erőt-egészséget kívánok magamnak és kitartást. Van rosszabb,…

... szerencsém megjárni a National Maternity Hospital bugyrait, de majd erről később írnék egy bejegyzést Hogy sírtam a Merrion Sqare zöld füvén? címmel.

Azt álmodtam, hogy valaki hozott nekem sajtos párizsit, megkóstoltam, de nem volt olyan jó, mint amilyenre számítottam.  Veszélyes. Mostan sajtos párizsiról álmodom...