A jószándékkal kikövezett út

Miután nincs sem First aid kit-ünk, sem Warning triangle-ünk a kocsiban, besétáltam hát a városba, hogy a Lidl-ből beszerezzem őket... Mondanom sem kell, elnéztük az újságot és majd csak június 11-től lesznek ezek a cuccok kaphatók, de sebaj, ha már ott voltam, vásároltam egy…

Két megjegyzés: Az egy dolog, hogy 6 hónap alatt nagyjából megtanultunk gyalogosként közlekedni a városban és most már csak ritkán ámulunk azon, hogy itt az anyósülésben ülve vezet a jónép, de a vezetés maga - no az teljesen más tészta. Még nincs önbizalomhiányom, meg…

Szóval május közepén megnéztünk egy kocsit. Ha jól emlékszem, nem írtam róla, mert vérzivataros napjaim voltak akkoriban, el voltam havazva rendesen, mert igyekeztem nem elvarratlan szálakat hagyni itt, pedig akkor még azt hittem, "csak" 11 napra megyek Magyarországra...…

Visszafelé akkor. Bár kedden reggel még Magyarországon ébredtünk és délután 5-ig még úgy rohangáltam Pesten, mint a mérgezett egér, este 11 körül már kuncogva húztuk fel a bőröndömet az ismerős kis rámpánkon a balzsamos ír estében... A repülőút - attól eltekintve,…

Csak egy gyors megjegyzés. Nem tudok rá magyarázatot, de mióta visszajöttünk, többet értek, mint mikor elmentem. Konszolidáció. Mi más. 

Egyre brutálisabb a nap állása, fél 10 van és gyakorlatilag világos. Móka móka hátán. Most viszont folytatom a kerék vágásának igazgatását.

Hazaértünk. Reggel felébredtem, no, mondok, kelni kell, besüt a nap - erre 6 óra volt. Durva. 

Holnap megyünk haza. Tök durva. Tök durva.