A jószándékkal kikövezett út

Múltkor azt mondta a felettesem, hogy az a baj velem, hogy más vagyok, mint ők, vagyis ő és a közvetlen kollégáim, mert választékosabb vagyok náluk. Igazság szerint ezt akár bóknak is vehettem volna, de valójában elég szarul esett ezt hallani, főleg azért, mert úgy érzem, én…

Utolsó péntek. El sem hiszem. Az a baj, hogy kezdek szétesni az írást illetően, nem tudom már, hogy hol, miről szoktam értekezni; hogy hol, ki olvas, tehát hogy hol írhatok szabadon, hol szabadabban, hol pedig a legszabadabban. Mert van ugye ez a blog, itt, ni, a hozzá kapcsolt Álom…

Nem vagyok sorozatfüggő. Ez tény. Bár bevallom, gyerekként mindig vártam a keddet, mert jött a Klinikák; a csütörtököt, mert két hetente érkeztek a Szomszédok és a pénteket, mert akkor volt a Dallas; mióta az m1-n és m2-n kívül több adó is létezik - valami rtl klub, tv2,…

Szombaton egyik kolléganőm párja mesélt róla, ma pedig Szotyi említette meg A Titkot, amiről azt sem tudom pontosan micsoda, de amit azt hiszem már ezer meg ezer éve használok és kihasználok. Ma már tárgyaltam Adával, összevesztem két kolléganőmmel, regisztráltam a…

AV elutazott, én pedig izgulok, hogy jól kihasználjam az ölembe pottyant magányomat. Miután kivittük a reptérre, beugrottam a Coopba, vettem egy fél literes kakaót, úgyhogy most ezt szürcsölve ünneplem a nyakamba szakadt egyedüllétet, miközben azon töröm az agyam, mit is…

Hát ez a mai napom nem volt túl sikeres. A hangulatom eleve megpecsételte az eső, ez az undorító, nyúlós-nyálas nedvességet hozó vizesség, ami egész nap el sem állt és ami miatt minden olyan koszos, sáros, hideg és visszataszító lett ebben a fostalicska városban, hogy hánynom…