A jószándékkal kikövezett út

És akkor az elmúlt időszak eseményei visszafelé... Vázlatosan persze, mert mennék már fürdeni. A hét meglehetősen átlagosra sikerült, kedden voltak L-ék, ami miatt munka után beugrottam a Lehel piacra venni ezt-azt. Rohantam, mint az őrült, hathúszra értem haza, így épp arra…

Megint eltelt egy hétvége az életünkből és meglehetősen stresszel a tény, hogy az elkövetkezendő két hétben nem fogok tudni szabira menni, a nap viszont már korántsem süt olyan perzselően, mint egy kedves júliusi kánikulai napon. Ráadásul kis túlzással már 7-kor sötétedni…

Az a baj, hogy annyi mindenről kéne írnom, a Balcsiról, a múlt hétvégéről, az álmaimról, a terveimről, a mindennapok-hiányáról, az olimpiáról, de egyszerűen semmire sincs időm, csak nyiffogni, hogy semmire sincs időm...

Ja és még néhány érdekes adalék, amire (ismét) felfigyeltem Belgiumban: - Amerre mi jártunk, a boltok polcairól hiányzott az itthon jól megszokott őszi- vagy sárgabaracklé... Narancslé, ananászlé, multivitamin, szénsavas piák dögivel, de barack sehol... (Na jó, a…

Ja és míg tavaly Svájcban végig EZ ment, idén ez jutott milliószor:

Mostanság rászoktunk a főzős műsorokra. Na jó, ez túl általános, a főzős műsorokra való rászokás nálunk ugyanis egészen konkrétan annyit tesz, hogy amíg esténként teszünk-veszünk, vacsorázunk, msn-ezünk, tervezzük a következő napot, a háttérben megy a Hal tortán. No…

- Voltam ma az Alexandrában, csomót nézegettem... - Vámos Miklós új könyvét láttad? - Aha... Volt ott egy nagy plakát is... - De nem a Kepes könyvről beszélek... - Ja, akkor a Vámost nem láttam...

Paradicsomleves mozzarella golyókkal: Csak egy évig röhögtem rajta.

A fél délelőttöt tehát alvással töltöttük. A maradékot pedig vásárlással. A GB-ben és a Delhaize-ben. Vettünk egy tonna csokit, fél tonna kekszet, gofrit és két Hupikék törpikés irattartót. Fő a hasznosság. Az ebédet otthon költöttük el, utána pedig újabb bevásárló…

Hát a péntek. Sokat filóztunk, merre induljunk az utolsó éles napunkon... 8 körül keltünk, útra készek így 10 körül voltunk kb. És elindultunk... A cél: Párizs. Párizs, te jó ég. A város, ahol még sosem jártam, de ahová mindig visszavágytam, mert annyit hallottam már róla,…

Színesítettem egy kicsit az eddigi belgiumi beszámoló töredékeimet, konkrétan csatoltam pár képet a száraz szövegeimhez. És vigyázat! Most még folytatom is: Csütörtökön beiktattunk egy pihisebb napot, mert a folyamatosan kevés alvás és az amszterdami és az oostendei…

Hát ez a nap az istennek nem akar megkezdődni. Ráadásul mára aranygaluskát rendeltem vaníliaszósszal, amit kb annyira kívánok per pillanat, mint egy fél téglát. Az apátiám egyébiránt a tetőfokon, én nem tudom, mi van velem, nincs kedvem semmihez és senkihez, valahogy azt…

- Hallod... Most, hogy lebarnultál, azt mondom, tök jó csaj vagy... - Hm... Hát ez hízelgő... - De tényleg... Fehéren annyira nem, de így barnán, tök jó vagy... Hmm. Férfiak. És az ő bókjaik.

Faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom, faszom,…