A jószándékkal kikövezett út

Délután Apu miatt kicsit felhúztam magam, de most, hogy megnéztük a Született Feleségek múlt pénteki részét és AV betette ezt a számot, egy kicsit jóságosabbá váltam. Arra gondoltam, ha már így kiderült, hogy egy nyelvzseni vagyok, a jövőre való tekintettel az elkövetkezendő…

A mai napról* most csak egy képet linkelek be, holnap viszont asszem részletesen beszámolok, mert nagyon jó volt... * just a perfect day A kép jobb oldalán egyébként nem egy kutya van, hanem én látszom csak, amint simogatással próbálom gyógyítgatni a megszúrkált középső…

Csak azt akarom mondani (mondjuk már ezer éve tervezem, hogy mondom, de eddig még mindig elmaradt), hogy úgy érezném, nem éltem hiába, ha Henry James helyett az én eszembe jutott volna az a könyvcím, hogy A csavar fordul egyet... Ja, jut eszembe, hétfőtől újra olvasok, el sem…

Nem tudom, mi az, de rohad nagyon. A spejzban. Napok óta. Orrfacsaróan. Egy kis állatka lehet. A sarokban. Meghalva. * ugyehogyugyemegvankiő

Elég nagy lemaradásban vagyok, azt sem tudom, hol folytassam életem történetét. Ezer éve nem volt időm normálisan megfogalmazni, mi van velem, velünk, így utólag meg olyan szar azon filózni, mi is történt... Szombaton tehát megvolt az írásbeli, nekem annyira nem volt vészes, AV…

 Mert engem úgy megnyugtat...

Egy évesek vagyunk a házasság szentségében.