A jószándékkal kikövezett út

Számomra már az is vérlázító, ha csak úgy, valaki háttérzeneként technot üvöltet munkaidőben, de ha ezt egy 32 (!) éves, önmagától igencsak elszállt, beszédhibás nő teszi, akkor a tuctuc ritmusára verném a fejét ütemesen az iróasztalba. Robbanok a szöveg nélküli, csak…

Szerintem én azért vagyok - többek között - szar naplóíró, mert nem akkor írok, amikor van mit (értsd: kitalálok valami eredetit, valami szépet, valami emberit), hanem akkor, amikor van időm. Na és most képzelje el mindenki, hogy ezt a bejegyzést akár németül is meg tudtam volna…

Szóval vasárnapnál elmaradtam, bár talán jobb is így... Ami még említésre méltó volt a héten, az annyi, hogy kedden kötelező jelleggel moziban voltunk a kollégákkal. A filmről inkább nem írok semmit, szívjon más is, annyi asszem elég, ha közlöm, hogy a pláza…

Három napig vártuk, hogy az ablakunk alatt fúró-faragó, baseball sapkás, fehér izompólóban nyomuló, huncut tekintetű fiatalember előrántsa a mellényzsebéből a kólalájtot, de nem rántotta. Sőt. Ma már nem is jött. Eh. 

Amúgy éjjel megint azt álmodtam, hogy otthon vagyok és óriási vihar készül. Kicsit unom már, hogy álmomban mindig kinézek az ablakon és mindig ugyanazok a ronda, fekete felhők fogadnak, amik mindig orkán erejű szelet hoznak, én meg félek...

Jut eszembe nem is írtam még, hogy a hétvége a Nagy Tanulás ellenére sem telt unalmasan. A szokásos péntek esti TV maraton miatt (Barátok közt, Született Feleségek, Popdaráló, Beugró) kicsit későn keltünk fel ugyan, de egy körül már Anyuék rezeda szagú kis háza…

Ja és bosszantásképpen közlöm, hogy nem állok be a sorba, én nem fogyókúrázom. A súlyom meglelte hazáját úgy 53.5-55.5 kg között, ami nekem per pillanat tökéletesen megfelel, még ha egyes területeken (combi, fenék) van is némi plussz tömeg.  Mindezt tökéletesen…

Alapállapotban is, de így, hogy egy ötven fokos szaunában volt szerencsém észak-dél irányban végigszelni a várost a bajszomon pár hetykén ülő izzadságcseppel egy rámrohadt bőrkabátban, így még inkább bekattanok azoktól az egyszerű vagy éppen bonyolult emberektől, akik az…

Valami nagy enerváltság van rajtam és ezen még az sem segített, hogy ebédre elfeleztünk egy fél grillcsirkét egy kolléganőmmel, majd visszatérve egy-egy zsömlével meg néhány kovászos uborkával frissiben bevágtuk szegény baromfit. A múlt heti összevissza őrület után ma…

Az igazság az, hogy mostanság ha van öt percem, írás helyett inkább tanulok. De vége lesz ennek hamarosan, ígérem - elsősorban magamnak. Addig is písz.