A jószándékkal kikövezett út

Brukner Szigfrídhez hasonlóan beletörött az agyam a szervezkedésbe. Már vettem be gyógyszert (vagyis ahogy a kozmetikus Juli mondaná a Szomszédokból, pasztillát), de mintha semmit nem tettem volna, alig tudom nyitva tartani szemem, úgy hasogat a homlokom.  Lehet, hogy fáradt…

A következő esküvőmön négyen leszünk. Plusz az anyakönyvezető. Még nincsenek kész a meghívók. Ellenben a derekam leszakad.  

Kezdem elhinni azt a hiedelmet, hogy egy esküvő előtt annyi feladat vár a házasulandókra, hogy az eskövő napjáig azt is elfelejtik, kit is választanak életük párjául. Mi konkrétan még veszekedni is elfelejtettünk az elmúlt héten. Mindjárt nekiállok meghívókat gyártani, de…

Én istenem, jó istenem, lecsukódik már a szemem, hulla vagyok, álmos vagyok, úgy érzem, a fejemnek káptalannak kellene lennie a munkában, a háztartásban, a szórakozásban és per pillanat az esküvőszervezésben is.  A napok meg csak rohannak.  

Aztán.   El is felejtettem mondani, hogy hasonlóan ahhoz, mint amikor a Velencei tavat bringáztuk körbe, csodával határos módon most sem volt izomlázunk, 33 km gyaloglás után. Szerintem mindez annak köszönhető, hogy egy lift nélküli ház legfelső emeletén lakunk, a metró pedig…