A jószándékkal kikövezett út

Megnéztük ma a Wallace & Gromit-ot illetve 5 (öt!) darab lakást. Egy hónap alatt olyan 17 lakásban jártunk...

Most találtam a Mancsvárban ezt a barna aranyosságot... :)

Szerdán voltunk a Prágában. Íme, most kivételesen beszéljen a kép és ne egy link:

Olyan szomjas vagyok, hogy egészen kezdem magam meggyőzni arról, hogy cukros vagyok. Pedig tudom, hogy nem vagyok az, csak valamivel meg kell indokolni, miért iszom, mint a kefekötő. Az mindig olyan megnyugtató. Már a racionális magyarázat.

Ma a szomszéd kislány odaszaladt Anyuhoz és közölte vele, hogy a Marci nemrég olyan keservesen ordított az ajtajuk előtt, hogy az apja megsajnálta szegény párát és adott neki egy kis krinolint. Azért ez már több, mint égő. Az a f@szi nyáron lyukacsos necctrikóban járt…

Nem tudom, miért, de nekem mindig az az érzésem, hogy a lassú számok kevésbé fogyasztják az elemet az mp3 lejátszóban. Ezért, amikor már villog az elemtöltöttséget jelző kis ikonom (ó, régi jó kis fordításaim, kinél jártok épp), szívesebben hallgatok lassú számokat, mint…

Egyébként azt álmodtam, hogy kiderült, hogy a Big Brother 1 ominzózus dugásjelentének gyümölcse lett és ez a gyümölcs Marci, akit igencsak megviselt az, hogy nem tervezett gyermek és úgy érezte elhanyagolják. Valamiképp a gyámja lettem és naphosszat vigasztaltam, hogy szereti…

A BKV-s nőnek ajánlva így hálaadásképp és engesztelő áldozatként a tevémet épp BKV ellenőrködni tanítom.

Asszem a kisugárzásomban lehet valami pozitív. (Kopp-kopp-kopp.)

Tegnap volt egy kis (pozitív) afférom egy BKV ellenőrrel, ugyanis az Ecserin 5-e után már nem árulnak bérletet, nekem pedig 30 napos tanulóbérlet kell általában 9-10-től. Így az Ecserin felszállok, utazok kemény egy megállót a Népligetig (bez jegy), ahol már bármikor…